Elinor Greenberg
ELINOR GREENBERG SZAKMAI ÉLETRAJZA
Dr. Elinor Greenberg amerikai pszichológus és Gestalt-terapeuta, aki a borderline, nárcisztikus és skizoid adaptációk diagnosztizálására és kezelésére specializálódott.
A szakember a New York-i Nemzetközi Masterson Intézetben végezte tanulmányait, majd később az oktatójaként is dolgozott. A Masterson Intézet az én zavarainak elméletét és kezelését fejlesztő, én- és tárgykapcsolati megközelítéssel foglalkozó pszichodinamikus posztgraduális képzési intézet.
Emellett dr. Greenberg Ericksonian kiképzett hipnoterapeuta, valamint a hiteles képesítéssel rendelkező csoportos pszichoterapeuták nemzeti nyilvántartásában is szerepel (Certified Group Psychotherapists=CGP).
A szakember mindezen felül a Gestalt Review, egy szakértői értékelésű szakmai folyóirat társszerkesztője, és egyebek közt tagja a New York-i Gestalt Terápiás Intézet és a Gestalt Pszichoterápiás és Képzési Központ tantestületének, ahol egy posztgraduális programot tervezett és tanít a betegségek diagnosztizálásáról és kezeléséről Borderline, nárcisztikus és skizoid adaptációk (Borderline, Narcissistic, and Schizoid Adaptations) címmel.
Több évtizedes pályafutása során terapeutákat képzett az Egyesült Államok mellett Kanadában, Angliában, Walesben, Szicíliában, Svédországban, Norvégiában, Lengyelországban, Szerbiában, Horvátországban, Montenegróban, Oroszországban, Máltán és Mexikóban.
Borderline, nárcisztikus és szkizoid működés - a könyv
A képzés és a segítő munka közben szerzett tapasztalatai szolgáltak alapul 2016-ban Borderline, Narcissistic, and Schizoid Adaptations: The Pursuit of Love, Admiration, and Safety címmel megjelent könyvének, melyet azóta a nemzetközi Gestalt segítő szakma tankönyvként használ.
A könyv 2021-ben németül is megjelent Borderline und Narcismus címmel, 2024 nyara óta pedig kiadónk gondozásában magyarul is elérhető, címe: Borderline, nárcisztikus és skizoid működés - Hogyan alakítja a személyiséget a szeretet, a csodálat és a biztonság utáni vágy.
Könnyen érthető, gyakorlati könyvében Dr. Elinor Greenberg bemutatja, hogyan ismerhetjük fel a borderline, nárcisztikus és skizoid személyiségadaptációkat, valamint abban is segít, hogyan dolgozhatnak sikeresen a terapeuták és pszichológusok a klienseikkel oly módon, hogy a személyiségzavarra adaptációként - azaz a kliens tudattalan megküzdési stratégiájaként - tekintenek, illetve felismerjék, ha a kliens patológiás állapotot mutat, és a megfelelő pszichoterapeutához vagy pszichiáterhez tudják irányítani. Dr Greenberg a három személyiségzavart történelmi kontextusba is helyezi, így válik érthetővé, miért bukkan fel olyan gyakran ez a három szó már a közbeszédben is.
Sok más terapeutával ellentétben Greenberg úgy véli, hogy a nárcisztikus személyiségzavarok kezelhetőek, elmozdíthatóak a skálán.
"A minták megváltoztathatók. Bárki, aki elvégzi a szükséges terápiás munkát, megküzdési stratégiákat fejleszthet és begyógyíthatja a gyermekkori sebeket."
A szerző bemutatja a diagnózisokat és az ígéretes kezelési lehetőségeket, és ezeket számos példával illusztrálja sokéves gyakorlatából. Világossá válik, hogy a borderline személyiségzavarban szenvedő emberek mindenekelőtt szeretetre vágynak, a nárcisztikusok csodálatra, a skizoid személyiségek pedig központilag biztonságra törekszenek - másokhoz képest szélsőséges vagy kóros formákban. Ezek folyamatos keresése, illetve az ezen minőségek, érzések megszerzésére irányuló tudatlan törekvések hatják át az egyén, a self működését.
Érdekel a könyv?
» Kattints ide: A borderline, nárcisztikus és szkizoid működés »
Beszélgetés dr. Elinor Greenberggel a borderline, nárcisztikus és szkizoid működésről (angol, magyar felirattal - videó hamarosan)
ELINOR GREENBERG BLOGCIKKEK:
Nem mindegy, milyen személyiségzavarral rendelkező emberek kerülnek párkapcsolatba. Néhány kapcsolat már az induláskor kudarcra van ítélve, míg mások ha nem is hibátlanul, de működőképesek lehetnek.
Amikor érzelmileg triggerelődünk, szem elől téveszthetjük, hogyan hat a reakciónk a kapcsolatainkra. Ilyenkor gyakran mondunk vagy teszünk olyan dolgokat, amiket később megbánunk, mert a helyzetet tévesen egyfajta veszélyhelyzetként érzékeljük.
Sokan vágynak mély, tartós kapcsolatra - mégis éveket áldoznak olyan randikra, amelyek sehová sem vezetnek. Dr. Elinor Greenberg szerint létezik egy egyszerű módszer, amellyel időt, energiát és csalódást spórolhatsz meg.
Nem mindegy, milyen személyiségzavarral rendelkező emberek kerülnek párkapcsolatba. Néhány kapcsolat már az induláskor kudarcra van ítélve, míg mások ha nem is hibátlanul, de működőképesek lehetnek.
Miért olyan nehéz elszakadni egy bántalmazó kapcsolattól? Valóban minden eset mögött traumás kötődés áll? És mit értünk egyáltalán ezen a fogalmon? Dr. Elinor Greenberg segít megérteni.
Miért van szüksége a nárcisztikusoknak mások folyamatos megerősítésére? Mi rejlik a nárcisztikusok kielégíthetetlen megerősítés-igénye mögött?
Az új otthonba költözés, iskolaváltás traumatikus lehet egyes gyerekeknek. A szülők gyakran csak a pozitívumokra koncentrálnak, és figyelmen kívül hagyják a negatív hatásokat, pedig van, amivel megkönnyíthetik a gyereknek az átmenetet.
Amikor valaki személyiségzavarral kap diagnózist, az egyik legnagyobb kérdés, hogy ezt hogyan ossza meg a környezetével. Sokan tartanak attól, hogy mások félreértik vagy megbélyegzik őket, pedig a megfelelő kommunikáció segíthet.
A személyiségzavarokkal élők gyakran küzdenek az intimitással. Ez nem csupán a saját életüket nehezíti meg, hanem a párkapcsolataikat is. Milyen problémákba ütközik egy borderline, nárcisztikus vagy szkizoid személy?
A borderline személyiségzavarban szenvedő felnőttek gyakran nehezen viselik az egyedüllétet, mivel gyermekkorukban nem kapták meg a szükséges érzelmi támogatást és szeretetteljes gondoskodást.
A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő nőknek lehet anyai ösztönük, ha ezt úgy definiáljuk, mint a gyermek iránti vágyat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy képesek megfelelően ellátni a gyermeküket.
A boldogságszinted emelkedhet, ha végre azokkal a dolgokkal veszed körül magad, amiket valóban szeretsz, és nem pedig bármilyen elvárásnak akarsz megfelelni. Hogyan fedezd fel az igazi önmagad?
A legtöbb nárcisztikusból hiányzik az érzelmi empátia, de kognitív empátiát képesek használni helyette. A kognitív empátia azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza őket mások bántásában.
Előfordul, hogy egy közeli barát olyan emberré válik, akit inkább elkerülnél. Ne tegyél úgy, mintha minden rendben lenne, fontos, hogy őszintén beszélj a helyzetről és kipróbálj néhány stratégiát, mielőtt végleg hátat fordítasz neki.