Amikor a személyiségzavar nem címke, hanem történet - Beszélgetés Dr. Elinor Greenberggel

A borderline, nárcisztikus vagy szkizoid szavak ma már szinte köznyelvi kifejezésekké váltak. Használjuk őket kapcsolatok leírására, konfliktusok magyarázatára, néha önmagunkra is. Mégis, ezek a címkék gyakran többet takarnak el, mint amennyit megmutatnak.

Dr. Elinor Greenberg szemlélete nem a diagnózisnál áll meg, hanem emberi történetekben, fejlődési pontokban és érthető mintázatokban gondolkodik. 

Ki Dr. Elinor Greenberg?

Elinor Greenberg amerikai pszichológus, pszichoanalitikus és Gestalt-terapeuta, több évtizedes klinikai tapasztalattal. Olyan kliensekkel dolgozott, akikkel sok terapeuta nehezen boldogul: borderline, nárcisztikus és szkizoid működésű emberekkel.

A Borderline, nárcisztikus és szkizoid működés című könyve nem véletlenül vált alapművé:
nem patologizál, nem megbélyegez, nem leegyszerűsít - hanem érthetővé tesz.

Greenberg stílusa egyszerre szakmailag precíz és mélyen emberi. Tudatosan kerüli a túlzott szakzsargont, történetekkel, példákkal dolgozik, és végig azt a kérdést tartja szem előtt:

"Mi történt ezzel az emberrel, ami miatt kialakult benne ez az alkalmazkodási stratégia?"

Személyiségzavar vagy adaptáció?

Greenberg egyik legfontosabb gondolata, hogy a személyiségzavarok nem velünk született hibák", és nem is megváltoztathatatlan személyiségzavarok, hanem korai gyermekkori adaptációk. Más szóval: a borderline, nárcisztikus vagy szkizoid mintázatok egykor működő túlélési stratégiák voltak.

Ezek a mintázatok korai adaptációk, azaz alkalmazkodási válaszok egy olyan környezetre, ahol a gyermek érzelmi szükségletei nem kaptak megfelelő választ.

Magyarul: a gyermek megtanult valahogyan túlélni.

- A nárcisztikus működés az önérték védelméről szól.

- A borderline működés az érzelmi kapcsolódás kétségbeesett keresése.

- A szkizoid működés a visszahúzódás és az önvédelem módja.

Ezek akkor hasznos stratégiák voltak. Felnőttkorban viszont gyakran már nem szolgálják az életet - és itt kezdődnek a kapcsolati nehézségek, félreértések, konfliktusok.

Miért felszabadító Dr. Greenberg szemlélete?

Mert leveszi a hangsúlyt a „Mi a baj velem?” kérdésről, és áthelyezi arra, hogy „Mit tanultam meg akkor, amikor nem volt más lehetőségem?”

Dr. Greenberg nem vitatja el a szenvedést, amit ezek a működések okozhatnak az érintettnek és a környezetének. De azt mondja: megértés nélkül nincs valódi változás.

Ezért dolgozik nem merev kategóriákban, hanem működésekben, fejlődési szintekben, érzelmi képességekben. A cél nem az, hogy valaki "ne legyen nárcisztikus" vagy "ne legyen borderline", hanem hogy képes legyen jobban szabályozni az érzelmeit, felelősséget tudjon vállalni a reakcióiért, és valódi kapcsolatban tudjon jelen lenni.

Miért fontos ez a hozzáállás?

Rengetegen élnek úgy emberi kapcsolatokban, hogy:
- valami nem működik, de nem értik, miért
- mindig ugyanabba a dinamikába kerülnek
- mintha nem ugyanazon a nyelven beszélnének a párjukkal

Greenberg megközelítése viszont segít árnyaltabban ránézni a nehéz kapcsolatokra, csökkenteni a szégyent és az önhibáztatást és megérteni, hol akadt meg a fejlődés.

Ez nem felmentés, hanem megértés, amiből valódi változás születhet.

Ezzel a beszélgetéssel Antal Olivia közelebb hozza dr. Elinor Greenberget - nem csak mint szakembert, hanem mint embert. Megtudhatod, hogyan gondolkodik a könyvében is feldolgozott működésekről, miért tartja fontosnak az együttérző, mégis határozott terápiás kereteket, és hogyan dolgozik a valóságban borderline, nárcisztikus és szkizoid kliensekkel.

Ezzel együtt betekinthetsz abba a gondolkodásmódba és szemléletbe, amelyből a könyv is megszületett.

Ha szeretnéd jobban megérteni akár önmagadat, akár egy közeli kapcsolatodat, vagy azt, mi történik a személyiségzavar-címkék mögött, akkor ez az interjú jó kiindulópont.

Nézd meg a teljes beszélgetést itt:

Dr. Elinor Greenberg: Borderline, nárcisztikus és szkizoid működés

- Hogyan alakítja a személyiséget a szeretet, csodálat és biztonság utáni vágy

A szemléletformáló könyvet itt találod a webshopban »