Hogyan lehet boldogabb az életünk? A tudomány válaszol

A boldogság kérdése már az ókortól foglalkoztatja az embert. Arisztotelész például úgy vélte, hogy a boldogság az élet végső célja, ezért dolgozunk. A modern pszichológiában sokáig a problémák kezelése állt a középpontban, ám a 90-es évek végén Martin Seligman vezetésével elindult a pozitív pszichológia, amely nem a hiányosságokat, hanem a jóllétet és az emberi erősségeket vizsgálta. 

Kutatások sora igazolja, hogy a boldogság tudományosan is mérhető, és a valódi elégedettséghez nem csupán a külső körülmények, hanem belső hozzáállás is szükséges.

Hedonikus és eudaimonikus boldogság

Sokan a boldogságot a pillanatnyi örömökben látják: egy finom ételben, szórakozásban vagy vásárlásban. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a hosszú távú, értelmes célok elérése - az úgynevezett eudaimonikus boldogság - sokkal tartósabb elégedettséget hoz. Vagyis nem annyira az élvezetek hajszolása számít, hanem inkább az, hogy az életünket értelmes és számunkra fontos célok mentén építsük fel.

Boldogság és siker

Gyakran hisszük, hogy a nagy célok elérése hozza el a boldogságot, legyen az egy munkahelyi előléptetés, házasság vagy a diploma megszerzése. A kutatások szerint azonban gyakran fordítva működik: ha eleve pozitív és motivált állapotban vagyunk, produktívabbak és sikeresebbek leszünk. A boldogság tehát nem csupán következmény, hanem maga is előidézheti a sikerhez vezető folyamatokat.

Anyagi javak szerepe

Sokan az anyagi javakat tekintik a boldogság kulcsának, de a tudomány mást mutat: egy bizonyos ponton túl a többlet jövedelem már csekély hatással van a jóllétre. Egy átlagember kb. havi nettó 700-800 ezer forint bevételig éli meg a pénz előnyeit*; ezt követően a plusz jövedelem nem növeli érdemben a mindennapi boldogságot. Érdekes, hogy a vagyon inkább másokra fordítva - például adományokra vagy közös élményekre - inkább hoz plusz örömöt, mint az, ha önmagunkra költjük az összes pénzünk.
(Megjegyzés: Az amerikai példa évi kb. 75.000 dollárban határozza ezt meg - ezt próbáltuk a jelen magyar viszonyai között átültetni forintba.) 

Hála és jelenlét gyakorlása

A boldogság nem magától talál meg minket. Tudatos gyakorlattal, például hálanapló vezetésével vagy napi örömök tudatos számbavételével jelentősen javítható a hangulatunk. A hála érzése ráadásul neurológiailag is pozitív hatású: dopamin- és szerotonin-kibocsátással jár, ami agyi szinten kellemes érzést hoz létre.

Boldogság: Mit mondanak a kutatások?

Tudományos vizsgálatok egyértelműen kiemelik, hogy a jó emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak. A Harvard hosszú távú felnőtt fejlődéskutatása szerint a jó kapcsolatok boldogabbá és egészségesebbé tesznek. Más felmérések is azt mutatják, hogy a támogató család és baráti kör kétszeresen gyarapítja a jóllétünket a pénzhez képest. Egyes kutatók szerint a boldogságunk körülbelül fele nem genetikai adottság, hanem tudatos döntéseink és gondolataink eredménye, vagyis rengeteget tehetünk érte mi magunk nap mint nap.

Akik a boldogság mibenlétét kutatták

Mo Gawdat, a Google korábbi mérnökvezetője gyermeke tragikus halála után matematikai módszerekkel kezdett boldogságképletet keresni: a megtörtént élményeink és az elvárásaink összevetése alapján határozza meg a boldogságot. Gyakorlati tanácsa, hogy készíts rendszeresen boldogságlistát, és jegyezd fel, mi okoz örömet az életben - már ez a gyakorlat is növeli a hála érzését.

Abraham Maslow szerint az emberi szükségletek hierarchiájának csúcsán az önmegvalósítás áll. Rövid, intenzív csúcspillanatok során tapasztalhatjuk meg teljes potenciálunkat, ami hozzájárul belső elégedettségünkhöz.

Martin Seligman és munkatársai a PERMA-modellt dolgozták ki (rövidítés kezdőbetűkkel: Positive emotions, Engagement, Relationships, Meaning, Accomplishments) - azaz a pozitív érzelem, elköteleződés/flow, kapcsolatok, értelmes célok és eredmények mind hozzájárulnak a jóllétünkhöz, és tudatosan fejleszthetők.

Gyakorlati tippek a boldogabb mindennapokhoz

1. Ápold a valódi kapcsolatokat: tölts időt barátokkal, családdal, hiszen ez a boldogság egyik legnagyobb forrása.

2. Gyakorold a hálát: írj hálanaplót, vagy gondolj végig legalább egy apró örömet esténként.

3. Találj értelmes célt: keress olyan tevékenységet, ami összhangban áll az értékeiddel és kiteljesít.

Összességében a boldogság nem csupán külső körülmények kérdése, hanem belső munka eredménye. Tudatos gondolkodással, a hála gyakorlásával és értelmes célok mentén élve a boldogságunkat is formálhatjuk, és tartósabb eredményt érhetünk el, mintha egy távoli cél teljesülésére várnánk.

Források:
https://mindsetpszichologia.hu/megellett-a-tehenem-ezert-a-boldogsagerzetem-10-nem-egyszeru-de-nem-is-tul-bonyolult-a-boldogsag
https://psychology.pressbooks.tru.ca/chapter/12-1-the-history-of-positive-psychology/
https://positivepsychology.com/happiness/
https://www.panmacmillan.com/blogs/lifestyle-wellbeing/mo-gawdat-equation-for-happiness-google-x
https://news.fiu.edu/2024/an-attitude-of-gratitude-what-science-says-about-being-thankful
https://blog.aarp.org/healthy-living/whats-the-secret-to-a-happy-life-its-not-what-you-think
https://www.simplypsychology.org/maslow.html